2018. április 9., hétfő

Az álmok szimbóluma

Tales of Zestiria [manga] szösszenet háromszor száz szóban, korhatár nélkül, mert újra és újra érzéseim vannak a történet végétől. Ráadásul a manga nagyon szépen oldotta meg a lastonbelli jelenet újragondolását. Az idézet szintén a manga negyedik kötetéből van, jó olvasást~



Az álmok szimbóluma


Csak ne gyere sírva később azzal, hogy elfelejtetted, hová tetted.”


Az éjszaka fényes a kráter szélén ülve, Mikleo a csillagokat bámulja. Az ujjai az Égi Feljegyzésekre szorulva, ahogy a mellkasához szorítja, az ujjai remegnek.
Az új álmunk szimbóluma...
Még csak három napja a ladylake-i éjszakának, de a levegő máris könnyebb.
Még csak három napja, mégis olyan, mintha egy örökkévalóság eltelt volna azóta. Holott az örökkévalóság még pont előtte van, és jelen pillanatban nem tudja, hogyan lesz képes annyit várni. Hogy valaha elcsitulnak-e a gondolatok a fejében, mindaz, ami az elmúlt napokban napvilágot látott. Most nem biztos benne. A fényár biztos egyedül, ami beragyogja az éjszakát, és fényesebb, mint a csillagok.

Az éjszaka fényes a kráter szélén fekve, Mikleo az eget bámulja. Az égen több száz fényes tűzlámpás lebeg ünnepi fénybe vonva mindent. Az Égi Feljegyzések a mellkasán pihen – kopottan, de már régen fejből tudja minden sorát. Az ujjai alatt kopott bőr és fáradt aranyozás, az érintés kellemes biztonságot és megnyugvást nyújt, míg a világ változóban van körülötte.
A kráter nem változik, talán csak a környéke mutatja újabb és újabb arcát, most épp a világító lámpásokkal. Az emberek idemerészkedtek, és egy új korban alkotnak, építenek, új ünnepeket tartanak.
Camlann tragédiájának háromszázadik évfordulója van.
A legendás Őrző Sorey háromszázadik születésnapját ünneplik.

Az éjszaka sötét a kráter szélén állva, Mikleo felnéz a csillagokra. A kezében az Égi Feljegyzések olvashatatlanná öregedett példánya, amit most szótlanul visszanyújt, éppen amikor az első lámpás fénye kiszorítja a csillagokat az égről. Az embereknek fogalmuk sincs, hogy hová lett a fény, néhányan azt suttogják, az Őrző felébredt majd évezredes álmából. Bárhogy is legyen, az ünnepélyt megtartják, az emberek szeretnek ünnepelni.
Sorey arcán mosoly terül szét, ahogy átveszi az Égi feljegyzéseket.
- Már éppen kérdezni akartam, nem tudod-e, hová tettem?
Mikleo csak elmosolyodik az emléken.
- Boldog születésnapot.
- Neked is!
Ez Sorey hétszázötvenedik születésnapja, és ő még mindig csak tizenhét éves.


2018. március 30. – április 02.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése